Férgek világa

Megjelenésük, felépítésük[ szerkesztés ] Egyszerű szerveződésű szövetes állatok. A legkisebbek mikroszkopikusak, a legnagyobbak 40 n-nél hosszabbak is lehetnek. Amint paraziták kerülnek az agyba nevük is utal, a szélesen oválistól a megnyúlt szalagszerűig változatos alakú testük rendszerint — de messze nem mindig — lapított. Kültakarójuk epidermisz elsődlegesen csillós, de az élősködő férgek világa másodlagosan csillótlan, szinciciális szerkezetűúgynevezett neodermisszé egyszerűsödött Bevezetés.

Testfalizomzatuk rendszerint három: külső körkörös cirkulárisbelső hosszanti férgek világa izomrétegből áll Állatrendszertan.

Magyarra átültette és kibővítette: Dr. Gelei József Mit értsünk férgen? Mely állatokat sorozzunk a férgek állatkörébe? Nemhogy a közembernek, még a tudósnak is igen nehéz erre a kérdésre mindenkit kielégítő és megnyugtató választ adni.

Fejlődésük a bélcsíra állapotban rekedt meg úgy, hogy az ekto- és endoderma között már a mezoderma kezdeményei is fellelhetők bennük. Fontos jellemzőjük, hogy a külső és a belső hámréteg az ekto- és az entoderma közötti részt, tehát a testüreg helyét parenchimának nevezett, laza kötőszövet extracelluláris mátrix tölti ki. Ebben számos kicsiny férgek világa figyelhető meg; utóbbiak összessége a skizocölómaami a csírafejlődés blasztula stádiumában kialakult elsődleges testüreg blasztocölóma maradványa Urania.

A lánctelepes féregszerűek Catenulida egyes taxonjaiban a parenchima folyékony mátrixszá alakult, így ezek lényegében visszakapták elsődleges testüregüket blasztocölóma Állatrendszertan. Testük soha nem szelvényezett, de a galandférgek teste különböző méretű ízekre tagolt.

Más testüreg nélküli állatoktól pl. Ebből valószínűsíthető, hogy őseik testüreges állatok voltak; szervezetük másodlagosan egyszerűsödött jelenlegi, kezdetlegesnek tűnő formájába.

Keringési rendszerük nincs; ennek szerepét a skizocölóma, esetleg a bélcsatorna látja el. Kiválasztó szerveik az úgynevezett elővesécskék protonefrídiumokamelyeknek a galandférgek kivételével elsődlegesen az ozmoregulációban van szerepe.

Anyagcseréjük nitrogéntartalmúm melléktermékeit ammónium férgek világa nagyrészt a testfalon át adják le Állatrendszertan. Ivarszerveik bonyolultak: mind a férgek világa, mind a női ivarvezetékhez járulékos részek például héjmirigyek férgek világa.

Kivezető rendszereik is komplexek. Az ősibb csoportok CatenulidaMacrostomorpha speriumai ostor nélküliek, a legtöbb faj hím ivarsejtjeit azonban két ostor hajtja. Amíg a többi állat petesejtje endolecitális típusú, azaz a szikanyagot maga a petesejt tárolja, addig a laposférgek nagy többségének Euneoophora klád petesejtje ektolecitális, tehát a szikanyag a petesejt körül, a sziksejtekben vitellocitákban halmozódik fel.

Akárcsak a kerekesférgeknél Rotiferaezek női ivarmirigyei is két részből állnak: a petesejteket germocitákat, oocitákat létrehozó petefészekből germárium, ovárium és a sziksejteket képző szikmirigyből vitellárium ; ezek együttese a germovitellárium. Ha van párzószervük stylet, cirrusaz roppant különböző felépítésű lehet.

A hím- és a női ivarnyílás gonopórus lehet közös, de teljesen különálló is Állatrendszertan. Kültakarójuk[ szerkesztés ] A laposférgek kültakarója egyrétegű, el nem szarusodó hengerhám.

Az örvényférgek külső hámszövete csillós, melynek segítségével gyors úszásra is képesek. A hámszövet sok mirigysejtet tartalmaz, amik nedves közegben megduzzadnak, elnyálkásodnak és kocsonyás védőréteget képeznek. A hámszövet összenő, működési egységet alkot az alatta lévő simaizomszövettel : ez a bőrizomtömlő. Ez teszi lehetővé féregmozgásukat, ami azonban egyes, élősködő csoportjaikban teljesen visszafejlődött.

A bőrizomtömlőhöz kapcsolódó további simaizomkötegek mozgásukat erőteljesebbé, hatékonyabbá teszik. Táplálkozásuk, anyagcseréjük[ szerkesztés ] Szájuk változatos helyeken nyílhat: lehet elöl, de akár a hasoldal közepe táján is.

Egyes parazita taxonok például férgek világa galandférgek szájnyílása teljesen viwsszafejlődött. A szabadon élő fajok garatja rendszerint kiölthető, és emellett egyeseknek még kiölthető ormánya proboscis is van.

HARMADIK ALTŐRZS: Gyűrűtlenférgek (Amera)

Bélcsövük kétszakaszos, férgek világa, mivel a bélcsíra állapotban még csak egynyílású ősbélüreg alakul ki. Egynyílású bélcsatornájuk vakon végződik, férgek világa egyes örvényférgekben és mételyekben másodlagosan kialakult egy vagy több anális pórus — sőt, akár átmeneti végbélnyílásuk is lehet. A bélcsatorna két szakasza az elő- és a középbél. Utóbbi különböző mértékben elágazva a tápanyagok elosztásában is részt férgek világa.

A belső élősködők endoparaziták bélcsatornája változó mértékben csökevényes lehet, így pl. A táplálék a szájnyíláson jut a garatba az előemésztést a garat mirigyei kezdik meg. A garatból jut a táplálék középbélbe, ahol a sejtek bekebelezik és megemésztik.

A bolhák csudálatos világa - csak egyszerűen (1. rész)

A középbél gyakran gazdagon szétágazik, így az anyagszállító rendszert a béledényrendszer helyettesíti. A béledények olyan, vakon végződő csövecskék, melyek egészen a sejtekig juttatják el a megemésztett táplálékot.

A sejtek a felesleges bomlástermékeket ugyanebbe a béledényrendszerbe ürítik vissza, és a féreg azokat szájnyílásán öklendezi vissza a külvilágba.

Az élősködő laposférgek bélcsöve teljesen visszafejlődött, és a tápanyagokat kültakarójukon át szívják fel a gazdaszervezetből. Légzésük[ szerkesztés ] A külső váz nélküli ősszájúakra általánosan jellemző, hogy nincs külön légzőszervük.

• Paraziták nagy garnélarákban
• Brehm: Az állatok világa / IV. OSZTÁLY: ZSINÓRFÉRGEK (NEMERTINI)
• Laposférgek – Wikipédia
• Galandféreg széles diagnosztikai kezelés
• Paraziták a test ellenőrzésében

A laposférgek is teljes testfelületükön, diffúz módon veszik fel az oxigént át. Ehhez állandóan nedves környezetre van szükségük, hiszen ha kiszárad kültakarójuk, a légköri oxigén nem tud miben feloldódni, ezért a sejtek nem tudják felvenni. Több faj az elágazó béledényrendszer falán át, a vízből is képes gázcserére.

Kiválasztásuk[ szerkesztés ] Mezodermális eredetű kiválasztószervük az egyszerű férgek világa elővesécske. Az elővesécske az állat két oldalán végighúzódó csőrendszer. A csőrendszer több helyen is elágazik, és egy-egy oldalág lángzósejtben cyrtocyta végződik. Ezek belsejében csillónyalábok találhatók, melyek szüntelenül csapkodva hajtják előre az extracelluláris térből kiválasztott folyadékotamely végül a külvilágba jut férgek világa, hogy a csövek falán át kiszűrődik.

Férgek világa csőrendszer nemcsak a közvetlen szűrésre és kiválasztásra képes, hanem a visszaszívásra is.

Érzékelő és szabályozó rendszereik[ szerkesztés ] Ideg- és férgek a kútban egyaránt kialakult. Az idegrendszer egyszerű dúcidegrendszermelynek gyűrű alakú központja a fejtájon található. Ebből a tulajdonképpeni agydúcból a test két oldalán két vastagabb idegtörzs indul a has felé, és ezek egy idő után idegrostokra ágaznak szét.

• Érezhető e a gömbféreg
• Brehm: Az állatok világa / A FÉRGEK (VERMES) ÁLLATTÖRZSE
• Általános jellemzés | Brehm: Állatok világa | Kézikönyvtár
• Lehetséges e heringből férgekkel fertőzni
• A férgek elleni megelőzés

Ezeket több keresztirányú ideg köti össze. A szabadon élő fajok érzékszervei fejlettek. A bőrben elhelyezkedő érzékelő receptorok hő- és mechanikai ingereket tapintás, rezgések fognak fel.

Általános jellemzés

A szabadon élő örvényférgek fejtáján egyszerű, fényérzékelő kehelyszemei is kialakultak. Több taxonban kémiai érzékszervek jelennek meg. Az élősködő fajok érzékszervei redukáltak; érzékelésük többnyire a tapintásra korlátozódik. Hormonális szabályozásukat a testben elszórtan elhelyezkedő neuroszekréciós sejtek irányítják, melyek növekedést serkentő hormonokat termelnek.

Férgek világa, élőhelyük[ szerkesztés ] Egyedfejlődésük egyaránt lehet közvetlen vagy közvetett.

Laposférgek

A közvetett fejlődés során férgek világa lárvaalak is megjelenhet, az élősködő fajoknál gazdacsere is előfordul. Elsődlegesen szabadon élők, de többségük élősködő, méghozzá úgy, hogy köztük külső- ekto- és belső élősködők endoparaziták egyaránt előfordulnak; utóbbiak többnyire állatok emésztőrendszerében telepszenek meg.

A szabadon élő fajok többsége ragadozó. Szaporodásuk[ szerkesztés ] Kevés kivételtől eltekintve hímnősekcsak néhány fajuk — a vérmételyek Schistosoma spp.

Ivarmirigyeik a herék és a petefészkekamelyek járataihoz párzószervek is tartoznak. A belső és kölcsönös megtermékenyítés után petéket raknak. A kikelő férgek vagy közvetlen egyedfejlődésűek vagy lárvastádiumon át alakulnak kifejlett laposférgekké. Egészségügyi és gazdasági jelentőségük[ szerkesztés ] A közvetett fejlődésű mételyek Digenea — mint például a májmétely Fasciola spp.

A trópusi és szubtrópusi tájakon a vérmétely fajok Schistosoma spp.

Általános jellemzés. Írta: Dr. Gelei József A Bütschli és Kükenthal nyomán ide együvé foglalt állatok legközönségesebb képviselői, minők az örvényférgek, fonálférgek és kerekesférgek, egymástól első tekintetre oly nagymértékben különböznek, hogy szinte lehetetlennek látszik ezeknek egy csoportba való összefoglalása. Mégis testük szelvénytelen volta, idegrendszerüknek egy, az egész testet bevonó idegszövedékre való visszavezethetősége, különösen pedig kiválasztószervüknek lángsejtes alkata, továbbá férgek világa coelomaüregnek hiánya s ezzel kapcsolatban a csíraszerv zsák- vagy tömlőszerű alakja, mindezek együtt elég közös bélyeget szolgáltatnak ahhoz, hogy az egyébként is örvényféregszerű ősökre visszavezethető állatokat egyazon altörzsbe foglaljuk össze.

Több mint millió embert fertőz, 12— ezer embert öl meg évente. A csáklyásférgek Monogenea számos faja az akváriumi és egyéb tenyésztett halak külső élősködője. A földi planáriák Geoplanidae több faja például Arthurdendyus triangulatusBipalium spp. Másokat például Platydemus manokwariEndeavouria septemlineata férgek világa ellenkezőleg, az inváziós csigafajok, mint a közönséges achátcsiga Achatina fulica elleni biológiai védekezésre használják fel.